Gyártás
Mi az a készbeton és hogyan készül?
A számítógépes vezérléssel kívánt arányban egy helyre gyűjtött összetevőknek betonüzemben vagy keverőgépben való összekeverésével előállított és a fogyasztóknak “friss betonként” árult betont nevezzük “készbetonnak”.
A készbetont a munkaterületen kézzel vagy betonkeverővel előállított betontól megkülönböztető alapvető tényező az, hogy a készbeton modern üzemekben, számítógépes vezérléssel gyártódik. A készbetonban keresendő minőséget a TS EN 206 szabvány határozza meg.
A készbeton gyártásának két fajtája létezik, attól függően, hogy a víz mérésének és a keverékbe való adagolásának folyamata egy üzemben vagy egy teherautó-keverőben történik-e:
- Száraz beton-készítés
- Földnedves beton-készítés
A száraz készbeton egy olyan készbeton, amelyhez a hozzávaló adalékanyagot és cementet egy betonüzemben mérik ki, majd az üzemben vagy egy teherautó-keverőben állítanak elő, és amelyhez vizet és ha szükséges, adalékszert adnak hozzá a kiszállítási helyszínen. A száraz készbeton esetében kifejezetten oda kell figyelni a munkaterületen való keverésnél hozzáadott víz mértékére (nehogy több legyen, mint az előírt formulában) és a keverés időtartamára (hogy elegendő legyen a homogén keverék eléréséhez).
A földnedves készbeton egy olyan készbeton, amelyhez a vizet és minden egyéb más alkotórészt egy betonüzemben mérnek ki és adnak hozzá.
Készbeton-üzem
A készbetonhoz szükséges alkotóelemeket tároló, ellenőrzés mellett összekeverve a készbeton gyártását végrehajtó és a teherautó-keverőt feltöltő létesítményt “betonüzemnek” nevezzük. A betonüzemek a keverés módjától függően “száraz vagy földnedves” betonkeverést végeznek.
A gyártás folyamata
Először a készbeton elkészítéséhez használatos, helyesen kiválasztott összetevők (cement, adalékanyag, víz, adalékszer) minőségének és egymáshoz való illésének kivizsgálása céljából laboratóriumi kísérletekre kerül sor. Az ezekben a kísérletekbenmegvizsgált anyagok idővel esetlegesen bekövetkező negatív változásai elkerülése érdekében folyamatos minőség-ellenőrzésre van szükség.
A készbeton elkészítésének folyamata azzal kezdődik, hogy az üzemkezelőmeghatározza a gyártandó betont azonosító formula számát, majd működésbe hozza a számítógépes rendszert. Az első parancsot követően a különálló tartályokban tárolt adalékanyag, cement és víz egyszerre kerülkimérésre. Ezután a kimért adalékanyag egy szállítószalagon vagy vödörrel a betonkeverő dobjába kerül. Ezalatt a cement, a víz és ha a formula megkívánja, akkor adalékszer szintén a dobba jut és ott összekeveredik.
Az összekevert adag mennyiségeáltalában 1-3 m3, a pontos érték azonban üzemről üzemre változhat. Az adag térfogatától függő üzemi keverés idejét egyaránt a szabályzat határozza meg. A megfelelő mértékben összekevert adag egy teherautó-keverőbe ürítődik, és annak megteléséig ismétlődik ugyanez a művelet.
A Beton Osztályozása
a) Nyomószilárdsági osztályok
A beton nyomószilárdsága a szabványos kötéshez szükséges körülmények közt tárolt (20±2°C-os mésszel telített vízben) 28 napos henger (átmérője 15 cm, magassága 30 cm) vagy kocka (élhossza 15 cm) minták alapján kerül megmérésre.
A készbeton nyomószilárdsági osztályait, és az azoknak megfelelő henger és kocka ellenállási adatait az alul található táblázat foglalja össze. (EN 206)
| Nyomószilárdsági osztályok | F ck, Henger( N/mm2 ) | f ck, Kocka( N/mm2 ) |
|---|---|---|
| C 8 | 8 | 10 |
| C 12 | 12 | 15 |
| C 16 | 16 | 20 |
| C 20 | 20 | 25 |
| C 25 | 25 | 30 |
| C 30 | 30 | 37 |
| C 35 | 35 | 45 |
| C 40 | 40 | 50 |
| C 45 | 45 | 55 |
| C 50 | 50 | 60 |
| C 55 | 55 | 67 |
| C 60 | 60 | 75 |
| C 70 | 70 | 85 |
| C 80 | 80 | 95 |
| C 90 | 90 | 105 |
| C 100 | 100 | 115 |
b) Konzisztencia osztályok
A beton megmunkálhatósági tulajdonsága konzisztenciával fejezhető ki. A konzisztenciát a beton használati helyének (öntőforma alakja, vasbetétek sűrűsége, lejtés), a beton elhelyezési, tömörítési, simítási lehetőségeinek és a munkaterületen történő betonszállítási lehetőségeknek (pumpa, vödör) megfelelően kell kiválasztani. A beton konzisztenciája a TS EN 206-os készbeton szabványban roskadási, vebe, tömörítési és terülési osztályok alapján kerül megítélésre. A roskadási osztályt S1, S2, S3, S4 és S5 szimbólumokkal jelöljük, és roskadásmérő kúppal határozzuk meg.
A készbeton munkaterületre történő kiszállítása a konzisztenciától, a szállítás idejétől és a beton hőmérsékletétől függ. A szállítás ideje hatással van a konzisztenciára: minél hosszabb idejű a szállítás és minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál többet veszít a beton a konzisztenciájából amíg az üzemből a munkaterületre ér. Ennek a konzisztencia-veszteségnekvízzel való orvosolása csökkenti a beton ellenállóságát.
| Konzisztencia osztályok | Összeomlás (mm) |
|---|---|
| S1 | 10-40 |
| S2 | 50-90 |
| S3 | 100-150 |
| S4 | 160-210 |
| S5 | >=220 |
Roskadás-vizsgálat elvégzése
- A roskadásmérő kúpot egy sima felületre kell helyezni.
- A szabványos roskadásmérő kúpot három egyenlő rétegben kell megtölteni, és minden egyes réteget egy szabványos acélrúddal 25 szúrással kell tömöríteni.
- A kúp megteltével a beton felületét egy kőműveskanállal kell kisimítani.
- A kúpot óvatosan, függőlegesen le kell emelni a betonról; ezalatt a friss beton saját súlya alatt összeroskad.
- Le kell mérni a kúpformán vízszintesen átfektetett acélvonalzó és az összeroskadt beton legfelső pontja közötti távolságot a mérőrúddal. Ezt a távolságot nevezik a frissbeton roskadási mértékének.
A beton elhelyezési művelete során elengedhetetlen a vibrátor használata. A “KATASZTRÓFA SÚLYTOTTA TERÜLETEKEN VÉGZETT MUNKÁLATOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS” megtiltja a vibrátor használata nélküli betonöntést. Szúrást, döngölést és egyéb manuális tömörítési módszert kizárólag vibrátor használatával együtt, kiegészítő módszerekként szabad alkalmazni.
A beton szállítása során előforduló konzisztencia-veszteség lehetséges okai
- A beton korai megszilárdulása. Ezt a keverési művelet folytatásával lehet megelőzni.
- Nagy szállítási távolság. Az út során a beton megszilárdulhat és a keverékben található víz is elpárologhat.
- Az öntést megelőző keverés idejének túlzott hosszúsága.
- Meleg időjárási körülmények
Legfőképpen az épületépítési szektorra jellemző, hogy a betonmunkások óvatlansága és hiányos képzése miatt a szállítás, elhelyezés és tömörítés megkönnyítése érdekében 18-22 cm-es roskadású, nagyon folyós konzisztenciájú beton van használatban, ezért gyakran előfordul, hogy már az üzemben hozzáadják a vizet a betonhoz. Ennek a tendenciának az ellenállást csökkentő, káros következményét megszüntetni kívánja döntésével a Török Készbeton Egyesület igazgatótanácsa, amely tagjainak a munkaterületre kiszállítandó beton konzisztenciájának F4 szinten (roskadás > 16 cm) való megtartását tanácsolja, illetve egy időben a víz/cement arányra (ennél fogva az ellenállásra) való odafigyelést is ösztönzi. Az ebben a témában jártas vásárlók F4 konzisztenciájú betont rendelnek.
c) Az adalékanyag legnagyobb szemnagyságának osztályozása
Az adalékanyag legnagyobb szemnagyságának osztályozása a TS EN 206-1 szabályzatalapján történik. Például: Dmax 22 cm-es beton.
A betonba keverendő adalékanyag legnagyobb szemnagyságát a szerkezetrész legkisebb méretének, a betonfedés mélységének, az acélbetétek egymástól való legkisebb távolságának és egyéb, ehhez hasonló tényezőknek megfelelően a TS 500-ban meghatározott módon kell kiválasztani.
A piacon elterjedt készbeton a “2-es számú adalékanyagú” beton. Sűrűn elhelyezett vasbetétek vagy vékony elemek esetében némely tájékozott vásárlók “1-es számú adalékanyagú” készbetont rendelnek.
| Legnagyobb összesített szemméret osztály | Dmax. (mm) |
|---|---|
| D1 (1 No.) | 12 |
| D2 (2 No.) | 22 |
| D3 (3 No.) | 32 |
| D4 (4 No.) |
A készbeton hőmérséklete
A készbeton szabványának megfelelően a munkaterületre kiszállított friss készbeton hőmérsékletének nem szabad +5 °C-nál alacsonyabbnak lennie.
Betonegységsűrűsége
A készbeton-gyártó által bejelentett értéknél ±2%-os tolerancia van megengedve. Például, ha a bejelentett érték 2350 kg/m3, akkor a 2350 x 0.02=47 kg/m3 számítás alapján ez 2350±47 kg/m3 toleranciát jelent.
A betonegység sűrűségének használatával megoldhatóak a mérettel kapcsolatos problémák, ugyanis a teherautó-keverő üres és teli állapotban való megmérésével a beton súlya és térfogata könnyedén meghatározható.