Mi az a készbeton és hogyan készül?

A számítógépes vezérléssel kívánt arányban egy helyre gyűjtött összetevőknek betonüzemben vagy keverőgépben való összekeverésével előállított és a fogyasztóknak “friss betonként” árult betont nevezzük “készbetonnak”.

A készbetont a munkaterületen kézzel vagy betonkeverővel előállított betontól megkülönböztető alapvető tényező az, hogy a készbeton modern üzemekben, számítógépes vezérléssel gyártódik. A készbetonban keresendő minőséget a TS EN 206 szabvány határozza meg.

A készbeton gyártásának két fajtája létezik, attól függően, hogy a víz mérésének és a keverékbe való adagolásának folyamata egy üzemben vagy egy teherautó-keverőben történik-e:

  • Száraz beton-készítés
  • Földnedves beton-készítés

A száraz készbeton egy olyan készbeton, amelyhez a hozzávaló adalékanyagot és cementet egy betonüzemben mérik ki, majd az üzemben vagy egy teherautó-keverőben állítanak elő, és amelyhez vizet és ha szükséges, adalékszert adnak hozzá a kiszállítási helyszínen. A száraz készbeton esetében kifejezetten oda kell figyelni a munkaterületen való keverésnél hozzáadott víz mértékére (nehogy több legyen, mint az előírt formulában) és a keverés időtartamára (hogy elegendő legyen a homogén keverék eléréséhez).

A földnedves készbeton egy olyan készbeton, amelyhez a vizet és minden egyéb más alkotórészt egy betonüzemben mérnek ki és adnak hozzá.

Készbeton-üzem

A készbetonhoz szükséges alkotóelemeket tároló, ellenőrzés mellett összekeverve a készbeton gyártását végrehajtó és a teherautó-keverőt feltöltő létesítményt “betonüzemnek” nevezzük. A betonüzemek a keverés módjától függően “száraz vagy földnedves” betonkeverést végeznek.

A gyártás folyamata

Először a készbeton elkészítéséhez használatos, helyesen kiválasztott összetevők (cement, adalékanyag, víz, adalékszer) minőségének és egymáshoz való illésének kivizsgálása céljából laboratóriumi kísérletekre kerül sor. Az ezekben a kísérletekbenmegvizsgált anyagok idővel esetlegesen bekövetkező negatív változásai elkerülése érdekében folyamatos minőség-ellenőrzésre van szükség.

A készbeton elkészítésének folyamata azzal kezdődik, hogy az üzemkezelőmeghatározza a gyártandó betont azonosító formula számát, majd működésbe hozza a számítógépes rendszert. Az első parancsot követően a különálló tartályokban tárolt adalékanyag, cement és víz egyszerre kerülkimérésre. Ezután a kimért adalékanyag egy szállítószalagon vagy vödörrel a betonkeverő dobjába kerül. Ezalatt a cement, a víz és ha a formula megkívánja, akkor adalékszer szintén a dobba jut és ott összekeveredik.

Az összekevert adag mennyiségeáltalában 1-3 m3, a pontos érték azonban üzemről üzemre változhat. Az adag térfogatától függő üzemi keverés idejét egyaránt a szabályzat határozza meg. A megfelelő mértékben összekevert adag egy teherautó-keverőbe ürítődik, és annak megteléséig ismétlődik ugyanez a művelet.

A Beton Osztályozása

a) Nyomószilárdsági osztályok

A beton nyomószilárdsága a szabványos kötéshez szükséges körülmények közt tárolt (20±2°C-os mésszel telített vízben) 28 napos henger (átmérője 15 cm, magassága 30 cm) vagy kocka (élhossza 15 cm) minták alapján kerül megmérésre.

A készbeton nyomószilárdsági osztályait, és az azoknak megfelelő henger és kocka ellenállási adatait az alul található táblázat foglalja össze. (EN 206)

Nyomószilárdsági osztályok F ck, Henger( N/mm2 ) f ck, Kocka( N/mm2 )
C 8 8 10
C 12 12 15
C 16 16 20
C 20 20 25
C 25 25 30
C 30 30 37
C 35 35 45
C 40 40 50
C 45 45 55
C 50 50 60
C 55 55 67
C 60 60 75
C 70 70 85
C 80 80 95
C 90 90 105
C 100 100 115

b) Konzisztencia osztályok

A beton megmunkálhatósági tulajdonsága konzisztenciával fejezhető ki. A konzisztenciát a beton használati helyének (öntőforma alakja, vasbetétek sűrűsége, lejtés), a beton elhelyezési, tömörítési, simítási lehetőségeinek és a munkaterületen történő betonszállítási lehetőségeknek (pumpa, vödör) megfelelően kell kiválasztani. A beton konzisztenciája a TS EN 206-os készbeton szabványban roskadási, vebe, tömörítési és terülési osztályok alapján kerül megítélésre. A roskadási osztályt S1, S2, S3, S4 és S5 szimbólumokkal jelöljük, és roskadásmérő kúppal határozzuk meg.

A készbeton munkaterületre történő kiszállítása a konzisztenciától, a szállítás idejétől és a beton hőmérsékletétől függ. A szállítás ideje hatással van a konzisztenciára: minél hosszabb idejű a szállítás és minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál többet veszít a beton a konzisztenciájából amíg az üzemből a munkaterületre ér. Ennek a konzisztencia-veszteségnekvízzel való orvosolása csökkenti a beton ellenállóságát.

Konzisztencia osztályok Összeomlás (mm)
S1 10-40
S2 50-90
S3 100-150
S4 160-210
S5 >=220

Roskadás-vizsgálat elvégzése

  • A roskadásmérő kúpot egy sima felületre kell helyezni.
  • A szabványos roskadásmérő kúpot három egyenlő rétegben kell megtölteni, és minden egyes réteget egy szabványos acélrúddal 25 szúrással kell tömöríteni.
  • A kúp megteltével a beton felületét egy kőműveskanállal kell kisimítani.
  • A kúpot óvatosan, függőlegesen le kell emelni a betonról; ezalatt a friss beton saját súlya alatt összeroskad.
  • Le kell mérni a kúpformán vízszintesen átfektetett acélvonalzó és az összeroskadt beton legfelső pontja közötti távolságot a mérőrúddal. Ezt a távolságot nevezik a frissbeton roskadási mértékének.

A beton elhelyezési művelete során elengedhetetlen a vibrátor használata. A “KATASZTRÓFA SÚLYTOTTA TERÜLETEKEN VÉGZETT MUNKÁLATOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS” megtiltja a vibrátor használata nélküli betonöntést. Szúrást, döngölést és egyéb manuális tömörítési módszert kizárólag vibrátor használatával együtt, kiegészítő módszerekként szabad alkalmazni.

A beton szállítása során előforduló konzisztencia-veszteség lehetséges okai

  • A beton korai megszilárdulása. Ezt a keverési művelet folytatásával lehet megelőzni.
  • Nagy szállítási távolság. Az út során a beton megszilárdulhat és a keverékben található víz is elpárologhat.
  • Az öntést megelőző keverés idejének túlzott hosszúsága.
  • Meleg időjárási körülmények

Legfőképpen az épületépítési szektorra jellemző, hogy a betonmunkások óvatlansága és hiányos képzése miatt a szállítás, elhelyezés és tömörítés megkönnyítése érdekében 18-22 cm-es roskadású, nagyon folyós konzisztenciájú beton van használatban, ezért gyakran előfordul, hogy már az üzemben hozzáadják a vizet a betonhoz. Ennek a tendenciának az ellenállást csökkentő, káros következményét megszüntetni kívánja döntésével a Török Készbeton Egyesület igazgatótanácsa, amely tagjainak a munkaterületre kiszállítandó beton konzisztenciájának F4 szinten (roskadás > 16 cm) való megtartását tanácsolja, illetve egy időben a víz/cement arányra (ennél fogva az ellenállásra) való odafigyelést is ösztönzi. Az ebben a témában jártas vásárlók F4 konzisztenciájú betont rendelnek.

c) Az adalékanyag legnagyobb szemnagyságának osztályozása

Az adalékanyag legnagyobb szemnagyságának osztályozása a TS EN 206-1 szabályzatalapján történik. Például: Dmax 22 cm-es beton.

A betonba keverendő adalékanyag legnagyobb szemnagyságát a szerkezetrész legkisebb méretének, a betonfedés mélységének, az acélbetétek egymástól való legkisebb távolságának és egyéb, ehhez hasonló tényezőknek megfelelően a TS 500-ban meghatározott módon kell kiválasztani.

A piacon elterjedt készbeton a “2-es számú adalékanyagú” beton. Sűrűn elhelyezett vasbetétek vagy vékony elemek esetében némely tájékozott vásárlók “1-es számú adalékanyagú” készbetont rendelnek.

Legnagyobb összesített szemméret osztály Dmax. (mm)
D1 (1 No.) 12
D2 (2 No.) 22
D3 (3 No.) 32
D4 (4 No.)

A készbeton hőmérséklete

A készbeton szabványának megfelelően a munkaterületre kiszállított friss készbeton hőmérsékletének nem szabad +5 °C-nál alacsonyabbnak lennie.

Betonegységsűrűsége

A készbeton-gyártó által bejelentett értéknél ±2%-os tolerancia van megengedve. Például, ha a bejelentett érték 2350 kg/m3, akkor a 2350 x 0.02=47 kg/m3 számítás alapján ez 2350±47 kg/m3 toleranciát jelent.
A betonegység sűrűségének használatával megoldhatóak a mérettel kapcsolatos problémák, ugyanis a teherautó-keverő üres és teli állapotban való megmérésével a beton súlya és térfogata könnyedén meghatározható.